Today's thoughts

Jó reggelt! Elég szörnyű éjszaka után nézek. Valahogy sehogyse sikeredett elaludni :S Hajnali 3 körül kikapcsoltam gépet tévét, és próbáltam pihenni. Ahhoz képest fél 6kor sikerült elaludnom, vagy akörül... azthiszem. Eléggé fáradt vagyok, no de azért megvan az "új" winyó és nekiálltam telepíteni a rendszert.

Nem tudom mi lehet az oka az álmatlanságnak. Ráfoghatnám talán az éjjeli melóra, de másfél hete már nem voltam. A másik talán az, hogy kicsit gyomorideges vagyok. Tegnap beszélgettem Zsúval. A beszélgetésből kikerekedett, hogy hiányzanak neki a barátai, amit teljességgel megértek. Viszont van itt egy dolog, ami nem fér a fejembe. Szerinte a kapcsolatunkat csak egy hajszál tartja, és nem nevezhető éppenséggel "rendesnek". Kérdem én, mi a gond??

Szal ezen (is) elmélkedtem éjjel. Én miért érzem magam boldognak és miért érzem szeretetteljesnek ezt a kapcsolatot? ÉS Ő vajon miért nem? Nem vagyok papucs, ezt tudom. De szinte minden percemet Vele tölteném. De most csak heti 3x alhatok nála, mert remélem neki így jobb lesz. Kibírom valahogy nem is arról van szó... Csak szerintem, minden olyat megteszek amit egy rendes ember egy párkapcsolatban megtehet a párjáért. Nem fogom most sorolni mert kismillió van. Ezért furcsa az egész... Én miért érzem jónak a dolgokat és Ő miért nem??

Arra is gondoltam, hogy betehető ez egy rossz estének. Amikor az ember amúgy is szomorkodik, mert hát valljuk be barátok mindenkinek kellenek. S neki talán egy igazi barátja van, aki jól cserbenhagyta tegnap. Nem ezt érdemli... Még tőle sem... Szal nem értem, min kéne változtatnom, vagy kell-e egyáltalán. Csak azt tudom, hogy ha neki ez nem lesz elég, nem fogja bírni mellettem =( Pedig ha valakit Őt igazán szeretek most. Nem csak azért mert félnék egyedül maradni. Hanem mert őérte élek, ha szabad így fogalmaznom. Ééés hurrá máris megszegtem a blogom alapmottóját... nincs csöpögés. Hát... ez van, ilyen hangulat is kell néha =)

Dél körül megyek hozzá és majd jól felkeltem ha-hhha-haaa =P Remélhetőleg elmúlik ez a rohadt gyomoringer is, és délután tudok egy kicsit szunyókálni még meló előtt.

"Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. Ha így teszünk, képesek leszünk nevetni kisebb-nagyobb szenvedéseinken, és félelem nélkül menni előre, abban a biztos tudatban, hogy minden lépésünknek megvan a maga értelme. „