Today's thoughts

Türelem posztot terem drága Zsuzsanna :D

Ez kérem egy oltári nagy baromság. Egy hülyeség... Lenne vagy sokkal nagyobb sokkal kisebb, vagy csak picivel nagyobb picivel kisebb, vagy ugyanakkora, vagy picivel kisebb picivel nagyobb, vagy sokkal nagyobb sokkal kisebb. De ez így hü-lye-ség! Ha csak a felére kényszerítenének rá hogy értsem meg, inkább beülnék a hummerembe és keresztül autókáznék a Balatonon.

Erről meg ennyi épp elég is, kár rá a drága szót pazarolni.

Unatkozok :( Meg egyedül is vagyok, asszonyka elment barátozni. Volt nálunk egy újabb Zsuzsi, egész jó fej volt, kedves csaj. Ilyen barátai is vannak a szivecskének. Aztán most ment ki Csabihoz, mert egész nyáron nem lesz Fehérváron. De nemtudom...most megint vegyes érzelmek vannak bennem. Kicsit megolvastam az üzizgetéseiket. Durva dolog nem volt benne, de látszik hogy eléggé oda vannak egymásért. Zsunak 1 perc se telhet el úgy az életéből hogy ne írna neki hogy mi van vele. Mintha minden percben veszélyben lenne a srác élete vagy nemtudom...

Így jobban belegondolva velem sosem volt ilyen senki mint ő vele. Mikor szar kedve volt pár napja akkor is neki írt mennyire hiányzik neki, és hogy telesírná az ölét és ott aludna el. Faszkivan... Én már nem vagyok jó erre sem, jellemző. Már megint fel fogom húzni magam, de majd elrendezem szépen idebenn. Nincs para. Lehet csak azért gondolok erre mert szeretethiányom van. De most tényleg az van :( Mintha már velem nem is foglalkozna...senki. Persze egy két csók okés, de az már olyan mindennapos. Csak ülünk és gépezünk egymás mellett, de ez nem élet. Néha jó, de néha kéne valami kis változatosság. Na nembaj, remélem a hétvégi szülinapi bulin megkapom a kis kikapcsolódásomat.

A szülinapom egész jól elment. Nem történt semmi különleges, viszont több mint 50 felköszöntést kaptam, ami nagyon feldobta a napom :) Álmomban sem hittem volna hogy ennyien fognak rám gondolni ezen a napon. Csak már ebből az örökös aggodalmaskodásból van elegem. Mostmár komolyan be kéne tartanom azt hogy szarok bele az egészbe, és élem az életem ahogy nekem megfelel.

A kis picivel, aki állandóan mozgolódik, és az anyjával, akit remélem hogy soha de soha nem fogok elveszíteni... Most olyan rossz így egyedül :(

Holnap Agárd...vagyis nekem nem hiszem. Nem sikerült eleget pihennem, aludni meg pláne nem. A tóparton nem lehet és nem is tudnék aludni, főleg az emberek meg a folyamatos meleg miatt. Asszem én ezt a holnapot kihagyom. Tényleg nagyon szeretnék menni, de az éjszakai munka elég hosszadalmas. Kb. egy darab lószarnak se leszek használható.

Most épp Dr. House-t nézek, ez egy geciundorító sorozat :D Szemfolyadékot szednek le úgy hogy mutatják a szúrást, macskát boncolnak, stb. Elég morbid :D De frankó xD

Najó lezárom a blogot, már az életem is meguntam kb. Mindenkinek szép napot kívánok! :)

"Ha egy dühödt pillanatban türelmet tanúsítasz, száznapi bánattól menekülsz meg."

Hát újra itt... Ebben a dúrva másfél hónapban, mióta nem írtam, nagyon de nagyon sok dolog történt az életemben, mely dolgok örökre megváltoztatják a szóban forgó létemet. Történtek egyaránt jó és rossz dolgok is, de ha nem haragszotok kedves bloggerek a jókat emelném ki, mert a rosszakat mint tudjuk vagy megbocsájtjuk,vagy elfelejtjük mindörökre.

Kezdem a legfontosabbal...kislányunk lesz :) A pici már 5 hónapos, egészséges mint a makk, és boxolónak készül az anyja szerint. Szegénykémnek szanaszét rúgja a belső éltető elemeit, ha szabad ilyen durván és közönségesen fogalmaznom. Nagyon várom már, iszonyúan... pedig az első napok beli hozzáállásom nem ezt tükrözte. Azt hiszem ezt nevezik 360 fokos fordulatnak. Már most nagyon szeretem Őt ^^ Kiss Adrienn Lilla lesz a neve, hogy tudjon dönteni, melyik tetszik neki jobban.

A másik meghatározó dolog, hogy nemsokára bekötöm életem párjának a fejecskéjét. Bizony...megnősülök. Nagyon várom már, mert izgalmas és boldog pillanat lesz. nem beszélve az előttünk álló hosszú életről. Nagyon szeretem Őt, és ez azt hiszem az életem célja. Hogy felneveljem a lányom (lányaim? fiam és lányom? fiaim és lányom? fiaim és lányaim? Úristen... xD) és hogy mindent megadjak a leendő feleségemnek. Kéne már intézni a dolgot, csak hát eddig még nem került elő az anyakönyvi kivonat, ami nélkül az egész megvalósíthatatlan. Bízom benne hogy mihamarabb intézhetjük a dolgot.

Hát a napjaim a munkáról és a munkáról és a munkáról szólnak. Említettem már hogy sokat dolgozok? :D Szerencsére van munka dögivel, csak sajnos pénz nincsen annyi amennyit én szeretnék. De ez ilyen...mindig is ilyen volt és ilyen is lesz. Nem akarok külföldre menni dolgozni. Félek itt hagyni az országot, még ha ilyen tetű is az egész. Legfőképp a családom féltem, aggódom értük minden percben, mikor távol vagyok tőlük. A csöpp kisbabáért és a mamiért is. Inkább dolgoznék 5/24-be, csak hogy láthassam őt/őket, és magamhoz tudjam ölelni ha szükségem van rá. Ilyen vagyok, nem fogok változni. Senki kedvéért sem ;)

Nos hát miről írhatnék még... holnap ballagás, büszke vagyok a tróger öcsémre hogy kibírta ezt a 8 évet. De a nagyja még hátra van neki. Hát...sok sikert! :)

Holnap még a biai pajtásokat is meg kell látogassam. Hiányzik már a társaságuk. A sok hülyülés a parkban, cliozás meg ökörködés. Lackóval is kezdem újra megtalálni a közös hangot, azt hiszem már épp ideje volt. Elhanyagoltuk egymást, és jó kicsit látni az arcát meg úgy érezni hogy mégis ő a legjobb barátom széles e világon. Beterveztünk egy Xbox-os hétvégét, kiváncsi leszek mi sül ki belőle. Tuti jó lesz :)

Ééés végül zárnám ezt a kis monológot. Öregszem...bajszos vagyok, szakállas, szőrös és ki hitte volna ez jön be a többségnek. És öregedek vagy 3 évet. Legalább felnövök korilag a páromhoz. A szülinapozás még csak most jön. És vele együtt az évfordulónk. Kaptam egy szerelem lakatot. Ez azért különleges, mert a szerelmesek kerítésén díszeleg. Egy-egy kulcs pedig a szerelmes feleknél marad. Ez is egy olyan dolog ami megdobogtatja a szívem, és ez is olyan dolog, melyről tudom hogy örökké ott fog csillogni a kerítésen, míg világ a világ. Vagy míg valaki le nem szedi XD Csak nem...

Mindent összevetve boldog vagyok. Valahogy a szeretet mellett eltörpülnek az anyagi gondok, a kisebb problémák és veszekedések zörejei. Persze abban a pillanatban felhúzza magát az ember, de elég egy nap és lecsendesednek a kedélyek. No azért nem panaszkodhatok, nagy köztünk az egyetértés. Csak akkor szólalok fel, ha jogosnak érzem azt ami kipattan a hihetetlenül hű de okos fejemből. Aztán vagy igazam van, vagy nem. Ez úgyis eldől nap végére :)

„Mindenki olyan, amilyen, és senki sem tökéletes, de a házasság az alkalmazkodásról szól. Életetek hátralévő részét azzal fogjátok tölteni, hogy megismerjétek egymást, viták pedig bármikor előfordulhatnak. A házasságban éppen az a csodálatos, hogy ha tényleg a megfelelő társat választottátok, és szeretitek egymást, akkor együtt minden nehézséget le tudtok küzdeni."

 

                                                                              Nicholas Sparks

Üdv az éjjeli baglyoknak, és a többieknek. Megint nem vagyok álmos, hát van jobb elfoglaltság az unalom elűzésére mint egy jó kis blogírás? Nincs :D. Bevallom őszintén elég csendben kell pötyögnöm a gombokat, mert a drága anyuci itt alszik mellettem, és ha felébred nekem annyi xD

7 és fél hetes a picúrkánk, milyen hamar felnő :') Volt lehetőségem részt venni az ultrahang-vizsgálaton... kb. a felétől eléggé furának tűnt és kicsit zavarban is voltam a vizsgálás módszerét látva, de végül kárpótolt mindenért az a perc amikor mosoly terült szét az arcomon. Láthattam a baba vértől és élettől verdeső pici szívét. :)

Aztán e hónapban egész jól fogok keresni, bár ne lenne az a rohadt szakmai munka, mert így nem fogok tudni pénzt keresni a későbbiekre. Az ösztöndíj és a spórolás jó lehetőség lehet, de meddig?? Főleg hogy most fogunk költözni albérletbe, amihez igencsak kell a boldogság papír... Remélem meg tudok beszélni egy megoldást a rendszergazda-felettesemmel, és elsimíthatom ezt a gondot. Rögtön jön is rá a második...az iskola. Kéne elkezdenem a szakmai vizsgám, kéne kidolgozni a szóbeli tételeket, le kéne raknom egy rahedli tantárgyat, és tudom, hogy nem fog sikerülni. Kb. szarok rá, ez az igazság. Tavaly november óta semmit nem tanultam, és ha el is kezdem annyira de annyira nehéz lesz. Főleg mellette a munka és a pénzkeresési akciók. Bárcsak már ott tartanék h megvan az OKJ-s vizsgám :(

Hmm aztán március 10. remélem koncertfellépés vagy valami efféle :P Zsúval és Csabival lesz ez a kis feltűnési viszketegség xD Kéne pár magyar szám, egy Linkin Park és tuti kelleni fog Evanescence is. Még egy ok ahova tanulni kell, bár ezt szivesebben csinálom xD

Najó lejárt a fidgetem is, meg el is untam magam (ennél jobban hova?) szal lezárom a mondókám. Jóéjt minden kedves blogolvasómnak!

“Egy tanítvány egyszer így panaszkodott:
- Mester, miért nem feded fel soha történeteid értelmét?
- Mit szólnál ahhoz – felelte a mester -, ha valaki gyümölccsel kínálna, de megrágná, mielőtt odaadja neked?”

Asszem mostmár elég sok minden történt ahhoz, hogy egy kerek posztot lehessen írni... De mindent az elejéről.

Szóval...ahonnan mesém kezdeném, egy éjjeles meló utáni nap. Békésen szenderegtem páromnál, és 9 óra tájban arra ébredek, hogy mi van, ha pozitív a teszt? Na igen, bevallom végképp nem számítottam rá, meg is néztem milliószor, szugeráltam a második kis vonalat, de az akkor is ott virított. Teljesen kiborultam. Féltem mindentől. A család és baráti véleménytől, de legfőképp hogy hogyan tartsunk el egy ilyen lurkót. Erre egyszerű a válasz: pénz pénz pénz. De arra kérdésre, hogy honnan, máris nehezebb válaszolni. Persze ezt nem akartuk készpénznek venni, holott egy mezei teszt is megmondja rögtön a hCg szint alapján a terhességet, még aznap meglátogatta párom a nőgyógyászát, majd egy kis vér lecsapolása után (szegénykém, úgy sajnáltam :)<3), másnap kiderült, hogy bizony 100% a terhesség. Viszont félelmetes, hogy ekkorra már kezdtem megkedvelni a gondolatot. Egyre jobban a párom mellett álltam, még akkor is, mikor a családom nagy részétől, bizonyos személyeket eltekintve, megkaptuk a "mivan ha beteg lesz?" és a "hogyan tartjátok majd el?" kezdetű szentbeszédeket. Meglepett azonban, hogy apu örült a hírnek. Ez mindenképp dobott azon az elméletemen hogy mindent elkövessek, csak azért, hogy a menyasszonyom és a mi kis drágánk ne szenvedjen hiányt semmiben. A terv? Jó kérdés...

Először is gyakorlati helyet kell intézzek, legalább a törvényszerinti minimálbér 20%-os fizetésével. Ez alap lenne. Tegyük fel, minden jól megy tanulás terén, megkapom a 60 ezer forint ösztöndíjamat, letettem a szakmai vizsgát. Hű de jó lenne csak így átesni rajta és hopp meg is van :P Szóval e hónapban durván megmarad 10 ezrem, jövőhónapban mégegyszer ennyire számítok, plusz az a 60 ezer ami minnyárt 100 ezer március végére. Azért nem semmi, de nagyon meg kell kötni a gatyamadzagot ha el akarom raktározni a muszájosabb időkre. Természetesen szeretetben és boldogságban, ha rajtam múlik, nem lesz hiány =)

Március vége...költözök itthonról. Találtunk egy pont optimális albérletet, habár én kissé sokallom azt a 80 ezret havonta, de ha hárman is leszünk rá, esetleg meg lehet oldani, ha szűkösen is. Már nagyon várom, kicsit meg akarom ízlelni milyen függetlennek lenni, amit már párom évek óta élvez. Kiváncsi vagyok, ugyanolyan e mint azt elmesélte :P Lesz nagy ágyunk, szekrénysor, komplett konyha, fürdő, egyszóval ideális egy családnak :) Zoli ez rád is vonatkozik, mi egy kis család leszünk ott :P Hmm de persze bizonyos keretek között, az asszonyt nem adom xDD

Úgy voltam vele, végre elszállnak az aggályaim és elkezdhetek koncentrálni a jövőre. Persze ebbe is beleszól a természet. A Drága tegnap eléggé magába fordulós volt, mint kiderült az expasija miatt... Vajon miért érdekli még mindig hogy mi lett volna ha...? Ha az a ha nem lenne, most én sem lennék valószínűleg. Valahogy úgy érzem, akárhányszor Csabival van, saját magát sanyargatja. Mindig eszébe jut, mikor együtt voltak, és kérdőre vonja ilyenkor, hogy miért? Egyre többször... Persze nem tiltom el tőle, mert talán ő az egyetlen barátja. Csak ne mondaná nekem hogy milesz akkor ha engem is cserben hagy, megcsal, s ilyesmi dolgok. Namost:

1. Ha én szeretek valakit, főleg ha eljegyezve vagyok, főleg ha gyereket várok tőle, akkor nem gondolkozok azon hogy milenne ha nem lennénk együtt. Ez akkora életbiztosítás, ahogy ő mondta, nekem, hogy a legboldogabb férfi lennék ha össze tudnánk szedni a pénzt és egészséges gyermeket tudnánk felnevelni.

2. Ugyancsak, ha én szeretek valakit, nem fogom kérdezgetni a volt páromat arról, miért nem jön össze velem újra, mit gondol rólam és mi lett volna ha nem csalom meg? Mert rosszul esik a másiknak...

Remélem rá lehet fogni ezt ilyen terhesség alatti kiborulásnak, ami elég gyakori a nőknél. Minden esetre megbeszéltük a dolgokat, és még sokáig beszélni is fogunk róla, főleg a picúrkáról :) Szeretem őket mindennél jobban, és az életemet adnám mindkettőért!! Bármikor!

"Minden hátrány magával hozza a vele egyenértékű előny csíráját.„

Na hát újra ittvagyok, összegyűltek a problémák hogy megint ki tudjam írni magamból. Először is tisztázzuk, mi az a veszekedés... A 2 fél csökönyösen ragaszkodik a saját igazához, véleményéhez. Innen is a poszt címe: Cs mint csabi, Ö mint összeköltözés. A két legnagyobb problémám, holott nem hittem volna hogy az összeköltözés valaha problémát jelenthet. Kezdeném az utóbbival, azzal talán kevesebb a kivetnivalóm...

Szal... nagypapám talált egy egyszobás lakást, 25 + rezsi. Tök jó lenne meg minden, de miért is menne ilyen könnyen a dolog? Valamiért nálam az hogy összeköltözés a párommal, az összeköltözés avval az emberrel, akit szeretek. Nem az, hogy odahozok még x embert hogy kevesebbet kelljen fizetni. Mert hogy kaja van mert más csinálja meg, meg más vesz ezt azt. Persze, luxus dolog, de nem úgy ha úgy akarsz élni a pároddal mint egy család. Oké segítenék én másokon hogy kevesebbet kelljen fizetni, de épp ezért család és összeköltözés. Na mindegy...

A másik, hogy fel-fel tűnik ez a csabi gyerek. Már nagyon irritál. Főleg az ahogy párom néz rá. Legjobb barát... legyenek legjobb barátok, találkozzanak beszélgessenek. Legutóbbi alkalommal ott voltam én is, semmi némi bajom nem volt. Erre ma... "lehet haragudni fogsz, de itt alszik holnap". Még jó hogy haragudni fogok. Menjen át reggel vagy délelőtt, játszon ha akar, beszélgessne ha akar, de húzzon haza este, minek kell ott aludni??? Én sem hozom fel a barátaimat itt aludni... Kicsit engem is megérthetne Zsú. Nem akarom az orra alá dörgölni hogy nincs pénze, és ha nem lennék éhenhal. Minden nap viszem neki a kaját, kérek pénzt hogy melóban ne éhezzen, ha otthon felkel, ne éhezzen. Nagyszülőkkel vetetem a bérletét ideiglenesen, amíg vissza nem fizeti, hogy ne kelljen a minuszokba feljárnia dolgozni. Persze ezt nem várom el tőle hogy viszonozza, mert görény sem vagyok. Épp elég, ha szeret és így adja vissza. De ha a kezed nyújtod, a karod kell. Már semmi nem jó?? Minek kell ott aludnia? Annyira nem tudom megérteni...

Olyan jól indult ez a nap, erre ma megkaptam hogy holnap ne találkozzunk. Kurva jó lesz egész nap egyedül, max kockulok meg este vadász, de ez valahogy nem tud feldobni. Anno még én vesztem össze a legjobb barátommal ha a barátnőmről volt szó, mert kiálltam mellette. De persze ő nőből van, neki a barátai fontosabbak, vagyis ők is fontosak. Nem benne nem bízom, hanem a srácban. Egyszerűen nem megy. Nem is ismerem, így hogy várja el hogy bízzam benne, annyira hogy ottaludjon. Fölösleges ezen rágódnom, de tudok mit csinálni? Ha azt mondom, hogy nem, akkor is én vagyok lecseszerintve, és persze nem érek el vele semmit. A sorok mögött mindig kijelentés, mint hogy sem kérdés. Jahm...alighogy leszállok a buszról már facebook hogy mikor jön vonata... ennyit a véleményemről, meghallgatni jó. Egyszer... aztán tűrj hogy nem találkozol vele és ül melletted de nem szól semmit mert haragszik rád.

Hmm lehetett volna a poszt címe Ts.Ö is, mint Tső Babi néni xD De ezt már csak a poén és a felengedés miatt. Nehogymár kedvem szegje valami, nekem, aki általában jókedvű vicces poénkodós forma. Februárban Biai haverokhoz megyek, már annyira várom. Kicsit ki akarok szakadni Fehérvár gyűrűjéből. Jahm, néha olyan jólenne elmenni valahová ahol senki sem talál rám, és csinálhatom az ügyes-bajos dolgaimat. Nembaj, majd csak elmúlik egyszer, és élvezhetem a leendő családommal boldogság elé néző életemet.

Ennyi voltam mára, a viszont lángos!

"A másik személy ellen irányuló harag valójában a saját felelősségem elhárítása az emocionális konfliktusok terén.„

Útálom hogy nem tudok rendesen aludni...ma egy büdös szemhunyásnyit sem aludtam, pedig full sötétben kémleltem a plafont. De most komolyan, mikor aludjak ha nem éjjel?? Ez a rohadt éjjeles műszak felcseréli a napszakjaimat...

El kell mondjam büszkeség áraszt el :) Öcsikém ma megy központi felvételizni, köbö 2 és fél óra múlva. Ott írja, ahol lehúztam 4 kemény évet iskolás korszakomból. Oké a fősulit nem tekintem iskolának mert túlontúl leszarom xD Igaz ma meglett egy vizsgám, de SQL-ből megrántottak :S Kiváncsi leszek a pótra...ja és igen arra is, hogy öcsinek h sikerül a központija...hajjjráááá :D

Najó, így igazából nem tudok írni nagyon semmit. Találtam egy jellemzést magamról, akit érdekel, vegye-vigye, olvassa. Páás...

Ilyenek az ikrek

Legjellemzőbb tulajdonságai: nyugtalanság, kíváncsiság, szertelenség, változatosságra törekvés. Az Ikrek jegyében született ember olyan, akár a higany: örökmozgó, érdeklődő, mindenre kíváncsi. Imád utazni, társaságba járni, információkat adni-venni. Szíve szerint egyszerre öt helyen lenne, nehogy lemaradjon valamiről. Környezete gyakran következetlennek tartja, valójában azonban gyorsan változó hangulata miatt kezd újabb és újabb dolgokba anélkül, hogy az előzőnek a végére járna. Az Ikrek kettős jegy, ebből fakad, hogy a jelleme is változékony: hol zsugori, hol meg nagyvonalú, egyik percben még búskomor, a másikban harsány jókedve támad. Egyszer borzas, lompos, máskor meg mintha skatulyából húzták volna ki. Könnyen leveszi az embereket a lábukról, mert szertelenségében is kedves, rendetlenségével is vonzó, a viselkedése sosem bántó, stílusa behízelgő. Kellemes társalgó, stílusa utánozhatatlan, így a "minden lében kanál" természetét senki nem érzi tolakodónak. Csak locsi-fecsi közlékenysége miatt néznek rá kicsit ferde szemmel. Be nem áll a szája, nincs tekintettel arra, hogy esetleg más is szeretne szóhoz jutni a társaságban. Széles ismeretségi körrel rendelkezik és a foglalkozása is általában utazással, beszéddel, nyüzsgéssel jár. E jegyből kerül ki a legtöbb újságíró, kereskedő, üzletkötő, stewardess. Könnyen barátkozik, de érzelmei nem tartósak. Mindig mindenben az új izgatja. Bár általában jól keres, a pénzzel nem tud bánni. Képtelen ellenállni a kirakatok csábításának, s mire észbe kap, már üres a pénztárcája, viszont jó pár fölösleges dologgal gyarapodott a könyvtára és ruhatára. Háztartásra, főzésre nem pazarolja szívesen az idejét. Ha megéhezik, valamelyik gyorsbüfében bekap egy hamburgert, és már rohan is tovább. Ha vendéget vár, vagy méregdrága hidegtálat rendel valamelyik előkelő étterem konyhájából, vagy zsíros kenyeret tálal hagymával. Akinek mégis főz, az igazán megtisztelve érezheti magát! Az Ikreknek ajándékba könyvet, videokazettát, CD-t érdemes adni.

És egyébként tök igaz az egész rám, nemtudom ki az az ember aki ennyire ismer, hogy jellemzést írjon rólam xD Minden esetre puszi a hasára...

" Nem tudtam, mit rejt számomra a jövő. Heteken át a harag és keserűség kínozott, s arra következett a lankadtság. Voltál-e valaha tengeren sűrű ködben, midőn úgy tetszett neked, mintha az a majdnem kézzel fogható szürke sötétség körülzárna, amikor a nehéz, nagy hajó nyugtalanul és izgatottan tapogatja útját a part felé a mérővel, te pedig dobogó szívvel várod, hogy mi fog történni? Olyan voltam..., mint az a hajó, azzal a különbséggel, hogy rajtam nem volt iránytű, sem hangjelző, s nem tudtam mennyire van még part. "

Hmm mit is írhatnék... egy marhajó hétvégén vagyok túl:) Volt minden, amit csak el tudok képzelni. Pihenés, beszélgetés, iszogatás Ádámmal és Zolival, na meg szivemmel. Ééés háztartási keksz egész hétvégén xDD Asszem ezt nem kell túlmagyarázni :D

Szombaton éjjel kicsit becsiccsentve elmentünk mekibe. Beáltunk a driveba, és kértünk egy sajtburger menüt extra nokedlivel és heinekennel :D:D Asszem elvoltunk xD

Szombaton elmondtuk apunak hogy eljegyeztük egymást Zsuval. Hmm asszem nem igazán örült a hírnek, de aztán megnyugodott és kis örömöt lehetett rajta észrevenni. Persze megértem, nem minden nap nősül a legnagyobb gyereke :)

Húú és még mien nehéz hét áll előttem... :S Holnap vizsgázom SQL-ből, és nem akarok megbukni xD Szerdán fogorvos. Sajnos a hétre 1 munkát kaptam, pedig kellene a pénz hogy albérletbe tudjunk menni a párommal. Remélem az ösztöndíjamat is megkapom, bár most anyám aztmondta ha megkapom oda is adhatom neki, hogy át tudják építeni a lakást...fasza. Még mit nem -.-

Na de lassan lépek aluszni mert holnap még csomó dolgom van. Jó éjt mindenkinek :)

" Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker. „

Hát már nem írtam pár napja... elég sok minden történt velem azóta. Talán a legeslegfontosabb, hogy megkaptuk párommal a gyűrűket, és megkértem a kezét. És IGEN-t mondott ^^ Annyira de annyira szeretem!!

Megünnepeltük egy jó kis ivászattal, aminek nem lett valami szép vége, de én jól éreztem magam. Főleg egy abszint és egy tiszta vodka után xD

És akkor jött a fekete leves, mivel tudtam h valami el fogja cseszni ezt az emlékezetes hétvégét :S Először párom albérlője akadt ki, mert nem tudta kifizetni az albiját, csak egy részét. Végülis ez megoldódott, hála a segítőknek akik gyorsan pénzt varázsoltak :)

Viszont most eléggé rosszul érzem magam. Nagyon boldog vagyok, mert eljegyeztem a párom... ugyanakkor szomorú is. Érzem, hogy nem tudom meg adni neki azt, amire vágyik, amire egy "férj" rendeltetett. Eltervezgettük, hogy kiköltözünk, kettecskén Pákozdra, egy családi tulajdonú házba. Erre kiderül, hogy már régen kiadták :S Albérletbe nem tudok menni, mert nincs állandós munkahelyem, és az iskola fele még hátra van :( Nagyon szeretném, ha meglenne mindene, és össze tudnánk költözni. A rezsit csak csak kifizetnénk valahogy. Utolsó mentsvárunk egy Lepsényi lakás, ahol csak rezsit kéne fizetni, de állítólag gázon kívül áram sincs :S:S Igen, ilyen az én formám.

Szóval most eldöntöttem, hogy elmegyek fogorvoshoz, és bőrgyógyászhoz is, kivizsgáltatom magam, hogy mitől hullik ennyire a hajam. Úgy érzem, ennyi szenvedést megér az, h jobban tetszek neki, és kicsit kiengeszteljem :)

Közben félek is egy picikét... annyira nullának érzem magam, és azt is, hogy nem érdemlem meg Őt. De ha tudok változtatni, és annyi pénzt keresni, amennyi elég egy lakás fenntartásához, isten a tanúm, hogy elköltözök vele, és boldogan élünk, míg meg nem halunk :) <3

“ Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más. „

Végre sikerült kipihennem a munka okozta fáradalmakat. Tegnap alig tudtam felkelni, de a munka kicsit feldobott (?). Munka dob fel, ilyen is ritkán fordul elő :D Talán mert a párom és én egy műszakban voltunk, de a drága lett az én új főnököm xD Keménykezű és dirigáló, néha már-már nagymellényűnek tűnik, de valljuk be, ez a dolga, nem? Azért remélem meg van velem elégedve :P Nem csak munka, hanem az élet más más terén is.

Egyre közeledik az a bizonyos... És kicsit szokatlan még a Kissné kifejezés. Kitudja, lehet megszokom és belemegyek. Csakhát egyszer annyira érzem h igen, másszor meg annyira el tudja rontani bármi más. A suli, család, barátok, mit fognak szólni hozzá h ilyen fiatalon? De nem is ez, mert tudom h ők támogatnak mindenben amit úgy látok h jó nekem. Talán a párom, a viselkedése ami néha megtántorít. Bizalomhiányról szó sincs, de azért kell ehhez az is, méghozzá maximálisan. Ez nem egyszerű döntés, még ha azt is hiszi az ember. Idővel mindenképp kell hozzá egy nagy adag felelősség, a már említett bizalomról nem is szólva. Benne van a család, az összeköltözés, a jó körülmények megteremtése. Igen, ehhez mind idő kell... Még vacillálok rajta, és kitudja ;) Bevallom az azért jó érzéssel tölt el mikor valaki megkérdezi kikerekedett szemmel h... "Elveszed???? O_O" xDD Egyébként minden rendben van, nagyon jól érzem magam Vele ^^

Mára pihenést és kockulást terveztem, esetleg egy kis gitározást is :) Meg kéne tanulnom Bullet for My Valentine - Your Betrayal c. számot, mostanság erre vagyok rákattanva xP Bár mikor Vele vagyok, legszivesebben a Fever szám megy a fejemben :P Asszem mai blogbejegyzésem egy BFMV idézettel zárom. Szép napot mindenkinek!

"Come here you naughty girl you're such a tease
You look so beautiful down on your knees
Keep on those high heel shoes rip off all your clothes
Your smell so fucking good it makes me lose control! „

Jó reggelt! Elég szörnyű éjszaka után nézek. Valahogy sehogyse sikeredett elaludni :S Hajnali 3 körül kikapcsoltam gépet tévét, és próbáltam pihenni. Ahhoz képest fél 6kor sikerült elaludnom, vagy akörül... azthiszem. Eléggé fáradt vagyok, no de azért megvan az "új" winyó és nekiálltam telepíteni a rendszert.

Nem tudom mi lehet az oka az álmatlanságnak. Ráfoghatnám talán az éjjeli melóra, de másfél hete már nem voltam. A másik talán az, hogy kicsit gyomorideges vagyok. Tegnap beszélgettem Zsúval. A beszélgetésből kikerekedett, hogy hiányzanak neki a barátai, amit teljességgel megértek. Viszont van itt egy dolog, ami nem fér a fejembe. Szerinte a kapcsolatunkat csak egy hajszál tartja, és nem nevezhető éppenséggel "rendesnek". Kérdem én, mi a gond??

Szal ezen (is) elmélkedtem éjjel. Én miért érzem magam boldognak és miért érzem szeretetteljesnek ezt a kapcsolatot? ÉS Ő vajon miért nem? Nem vagyok papucs, ezt tudom. De szinte minden percemet Vele tölteném. De most csak heti 3x alhatok nála, mert remélem neki így jobb lesz. Kibírom valahogy nem is arról van szó... Csak szerintem, minden olyat megteszek amit egy rendes ember egy párkapcsolatban megtehet a párjáért. Nem fogom most sorolni mert kismillió van. Ezért furcsa az egész... Én miért érzem jónak a dolgokat és Ő miért nem??

Arra is gondoltam, hogy betehető ez egy rossz estének. Amikor az ember amúgy is szomorkodik, mert hát valljuk be barátok mindenkinek kellenek. S neki talán egy igazi barátja van, aki jól cserbenhagyta tegnap. Nem ezt érdemli... Még tőle sem... Szal nem értem, min kéne változtatnom, vagy kell-e egyáltalán. Csak azt tudom, hogy ha neki ez nem lesz elég, nem fogja bírni mellettem =( Pedig ha valakit Őt igazán szeretek most. Nem csak azért mert félnék egyedül maradni. Hanem mert őérte élek, ha szabad így fogalmaznom. Ééés hurrá máris megszegtem a blogom alapmottóját... nincs csöpögés. Hát... ez van, ilyen hangulat is kell néha =)

Dél körül megyek hozzá és majd jól felkeltem ha-hhha-haaa =P Remélhetőleg elmúlik ez a rohadt gyomoringer is, és délután tudok egy kicsit szunyókálni még meló előtt.

"Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. Ha így teszünk, képesek leszünk nevetni kisebb-nagyobb szenvedéseinken, és félelem nélkül menni előre, abban a biztos tudatban, hogy minden lépésünknek megvan a maga értelme. „

Hát ezt is megértem. Létrejön a blogom 2011 január 4. 0:20-kor. Általában azt mondják, egy blog arról szól, hogy valaki ide ír, ami tele van rossz dolgokkal, és panaszkodással. Persze, az élethez ezek is hozzátartoznak. De próbálok törekedni arra, hogy ezt a blogot ne a rossz érzések és élmények, hanem vidám versek és bejegyzések tarkítsák. Mivel most elég késő van, és kockulni akarok még, ezért holnap, vagyis ma kezdenék bele a sűrűjébe. Ja igen, mégvalami... mivel ez a blog nem a múltamról, sokkal inkább a jelenemről fog szólni, éppezért a múltamból csak halovány vagy egészen kicsi rész fog megjelenni. Részben azért, mert a jelenemhez fontosabb dolgok a múltból erednek, ezeket le fogom írni. Részben azért nem, mert a múltam attól hogy fontos, még feledésbe akar szorulni. Történtek persze jó és rossz dolgok egyaránt, de csak azokat fogom kiragadni, amikben örömömet lelem. Legalábbis erre fogok odafigyelni. Most pedig irány Gothicozni, aztán eltenni magam holnapra, mert korán kell mennem egy winchesterért, ami majd életre kelti drága édes párom rég feledésbe merült számítógépét :) Több bejegyzés holnap, csak győzzétek kivárni ;)

Szép álmokat mindenkinek!

"A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni. Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik. „